Három kiskunsági aprófalu úgy gondolta, hogy a hazai "vidéksorvasztó" oktatásszervezés évtizedek óta fordítva ül a lovon: a gyerekeket ingáztatja a központba, ahelyett, hogy a tanárokat, óvopedagógusokat utaztatná a bezárásra ítélt intézményekbe. A Hartakötöny, Kömpöc és Pirtó alapította társulás az utóbbi megoldást választotta, így 220 általános iskolásához és 60 óvódásához "házhoz megy" az iskola.
Az elmúlt évtizedek urbanizációja és a demográfiai mélypont miatt régóta napirenden van a kistelepülések oktatási rendszerének átalakítása, ami a technokrata szakértők és pénzügyérek kanonizált gyakorlatában általában a forráselvonással kezdődik és az intézménybezárással végződik. Ezt hívják az aprófalvakban "utolsó ítéletnek" - iskola nélkül ugyanis már néhány év alatt felgyorsul a falvak elöregedése.
- Az új rendszer semmivel nem kerül többe, mint a régi, legfeljebb jóval nagyobb elszántságot és sok pluszmunkát kíván, elsősorban precíz szervezést - nyilatkozta lapunknak Tobak Csaba, Hartakötöny polgármestere arról a modellről, amelyet a tipikusan "tanyásnak" tartott kunsági régió háromezer lelkes községe valósított meg. Tobak Csaba elmondta: az óvodai és az iskolai oktatás szervezésére létrehoztak egy társulást, amely integrált, közös tanári karral működik, s így mindhárom településen megmenekültek az iskolák, illetve a két óvoda is. Az eredmény, hogy a kistérség valamennyi csemetéje 4-14 éves kor között minőségi szolgáltatást kap szülőföldjén, ehhez valamennyi személyi-szakmai feltétel adott: vannak diplomás óvópedagógusok, tanítók, és ami a legfontosabb: valamennyi szaktárgy oktatását képes megoldani a társulási iskola. Az öt intézmény eddigi igazgatója elfogadta, hogy tagintézmény-vezetőként a hartakötönyi székhellyel bejegyzett "központi" óvoda-iskolához tartozik, a pedagógusok pedig vállalták, hogy maguk oldják meg a költségtérítéses utazást a helyszínre.
Az épületek az adott települési önkormányzat tulajdonában maradtak, így a beruházásokról ők gondoskodnak, a fenntartási költségeket viszont a társulás állja. - A pályázatokon - mint ahogy a most futó oktatási informatikai fejlesztést ígérő PHARE kiíráson is - a társulás a jogalany, ugyanakkor az önrészt arányosan fizetik a települések - fogalmazott a Tobak Csaba, aki kitért arra is: apróbb fejtörést csak az új iskola hivatalos neve jelentett, hiszen ebben csak Hartakötöny szerepel, a tagtelepülések meg ragaszkodtak a megszokott elnevezéshez, úgyhogy a régi táblák maradnak a bejárati ajtók fölött.
Kistérségi kísérletek
Magyarországon az elmúlt években több kistérségben megindult a kistérségi közoktatási együttműködés szervezeti kereteinek kialakítása. Több helyen alakultak civil szakmai tömörülések - kistérségi szintű iskolaszövetségek -, melyek jól szervezett, költséghatékony oktatási szolgáltatások révén, pedagógiai forrásközpontokként működve képesek koordinálni az innovatív pedagógiai műhelyek, pedagóguscsoportok és pedagógusok fejlesztéseit, s ezzel az egyes intézmények szakmai megújulására is hatással vannak. A magyar közoktatás fejlesztésének egyik kulcspontja tehát az iskolák közötti partneri viszonyok kiépítése, az egymástól való tanulás "kultúrájának" elterjesztése, az intézmények és pedagógusok együttműködésére épülő jól szervezett, költséghatékony oktatási szolgáltatások kialakítása. Ezért írt ki pályázatot idén a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány mintaértékű kistérségi iskolaszövetségek együttműködésének támogatására, az iskolaszövetségek szintjén megvalósuló szakmai programok kidolgozására és megvalósítására. A pályázat 37 nyertese már hozzá is kezdett a vállalt programok megvalósításához.
