„Meg kell fordítani azt a trendet, ami egy ideje érvényesül, hogy folyamatosan pénzt vonnak ki az önkormányzati rendszerből, ami már komoly működési zavarokat okoz a településeken” –szögezi le a magyar polgármesterek V. világtalálkozóján, április 5–6-án, Gödöllőn elfogadott záródokumentum. A mintegy 1200 polgármester a kormány ilyen irányú kritikája mellett kitér arra is, hogy az államnak, illetve a kormányzatnak nagyobb pénzügyi, szakmai, módszertani segítséget kellene nyújtania az önkormányzatok környezetvédelmi, idegenforgalmi, lakásgazdálkodási, fejlesztési programjainak kidolgozásához és megvalósításához.
„Növekszik a forráshiányos települések száma, "kivérzett" állapotba kerülnek az önkormányzatok, s ezért az állam hibás finanszírozási politikája, a feltételek biztosítása nélküli "feladatleosztó" magatartása is felelős” – áll a záródokumentumban. A határon túli magyar lakosság kapcsán a záródokumentum leszögezi: annak elkerülésére, hogy ne alakuljon ki emberi, humánpolitikai és integrációs szakadék a magyar nemzetrészek között, megbízható megoldás a kettős állampolgárság intézményének a bevezetése. A magyar polgármesterek kölcsönösen érdekeltek a Kárpát-medence csatlakozásra váró országainak felzárkóztatásában és mielőbbi uniós tagságuk elősegítésében – értettek egyet a megjelentek.
A világtalálkozón több szekcióban is folyt a megbeszélés. Az európai uniós szekció állásfoglalásában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a csatlakozás a magyar nemzet újraegyesítésének fontos állomása, de az uniós határokon kívül rekedt magyarság helyzete nehezebb lesz, segítésük a magyar állam fontos feladata. A világtalálkozó résztvevői nagy érdeklődést tanúsítottak a turizmus iránt is, hiszen az ágazat fejlődése a gazdasági növekedésre is hat, s előmozdítja a helyi fejlődést. Virágzó turizmus azonban ott alakulhat ki, ahol ennek stabil gazdasági, politikai és társadalmi háttere van. Ennek megteremtése a mindenkori kormányzat és természetesen az önkormányzatok felelősége – szögezte le a turisztikai szekció.
Az önkormányzati lakásgazdálkodás szekció résztvevői támogatásukról biztosították a Nemzeti Lakásprogram programpontjait, és egyetértettek abban, hogy az önkormányzatok érdekeltek és együttműködésre készek a tervek megvalósításban.
A települések gondjai nem csupán helyi jellegűek, hanem az egyetemes problémákhoz is kapcsolódnak, ám mégsem lehet arra számítani, hogy más, a világ megoldja ezeket – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a világtalálkozó megnyitóján.
Lamperth Mónika belügyminiszter az unió közigazgatással kapcsolatos elveit, az átláthatóságot és szakszerűséget emelte ki beszédében, s azt hangsúlyozta, hogy ezt az országnak kell tartalommal megtölteni.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hozzászólásában egy olyan, az egész Kárpátmedencét átfogó nemzetstratégia kidolgozásának fontosságára hívta fel a figyelmet, amely aktivizálná a magyar vállalkozókat a határon túli területeken különféle fejlesztésekre, beruházásokra.
A környezetvédelmi szekció állásfoglalásából
Az ország környezeti állapotának ismeretében nyilvánvalóvá vált: változásra csak az uniós, a hazai állami, önkormányzati, gazdasági szervezetek és a lakosság anyagi tehervállalásával nyílik lehetőség. A feladatok valódi megvalósításához több száz milliárd forintra van szükség. Ugyanakkor a jogszabályi előírások és a szükséges források közötti szakadék növekszik.
Nem vezet eredményre az a kormányzati magatartás, mely a feladatokat „leosztja” az önkormányzatoknak, de nem biztosítja a pénzügyi keretet.
(…) pályázatokkal összefüggő probléma, hogy a különféle pályázati alapok között nincs összhang, így meglehetősen gyakori, hogy sikeres pályázatok esetén sem lehet megvalósítani a beruházást. Mivel a pályázó önkormányzat az igényelt összegnél kevesebb forráshoz jut, a hiányt nem tudja hitelből fedezni, mert nincs megterhelhető vagyona. Ennek következtében az ország kettészakad pályázni képes és képtelen településekre, ami veszélyezteti az ország egészének környezeti állapotát. A probléma tüneti kezelését jelenti az új pályázati lehetőség hiányzó önkormányzati önrész pótlására.
Ugyancsak rontja az önkormányzatok környezetvédelemi beruházásainak megvalósítását az áfa-törvény módosulása, mivel jelentősen csökkenti a rendelkezésre álló forrás tényleges összegét.
(…) A tervek közül a hulladékgazdálkodási tervnek van prioritása, viszont ennek elkészítéséhez sem kaptak anyagi támogatást az önkormányzatok. Jelenleg úgy tűnik, hogy az állami és önkormányzati szféra egyaránt tehetetlen a hulladékhasznosítók elhelyezését kísérő lakossági ellenállással szemben.
A résztvevők kiemelten fontosnak tartják:
- a szabályozás szigorúbbá tételét, a „szennyező fizet” elv kiterjesztését, következetesebb alkalmazását, - az anyagi erőforrások összehangoltabb, kiszámíthatóbb, felhasználását, a pályázható források átláthatóbb rendszerének kialakítását, - az önkormányzatokhoz telepített környezetvédelmi feladatok megvalósításához szükséges, településeknek biztosított állami források emelését, - a szomszédos országokkal való szorosabb együttműködést az esetleges környezeti károk megelőzése érdekében, - a kormányzati szervek és az önkormányzati szövetségek együttműködését… Indokolt az interregionális együtt-működés fejlesztése (…)
