Alkoss! - diákpályázat
csetelni akarok!!!!

 
  •  
  • Letölthető űrlapok
  •  
  • Rendeletek
  •  
  • Testületi ülések
  •  
  • Üvegzseb

     

     

     
    5/2010. (II.17.) AZ ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
    22/2009. (XII.1.) AZ IDEGENFORGALMI ADÓRÓL
    21/2009. (XII.1.) EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ GÉPEK, SZOLGÁLTATÁSOK, HELYISÉGEK ÉS TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSÁNAK DÍJÁRÓL
    16/2009. (XII.1.) AZ ÁTMENETI GAZDÁLKODÁSRÓL
    13/2006. (VII.12.) A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL (egységes)

     
    Ingatlan
    Jármű
    Műszaki cikk
    Állás
    Állat

     
    "Kiút a mélyszegénységből" Integrációs felzárkóztató program a sarkadi kistérségben. TÁMOP-5.1.3-09/2-2010-0028 project záró videó
    "Kiút a mélyszegénységből" Integrációs felzárkóztató program a sarkadi kistérségben. TÁMOP-5.1.3-09/2-2010-0028 Fotók
    Vendégházak
    Drótfonó
    Varroda








    Keveslik a közszférának szánt tízmilliárdot

    A munkavállalók és az önkormányzati oldal is vitatja a kormány döntését



    Közel tízmilliárd forint kiegészítő forrást biztosít a kormány a közszféra idei béremelésére – erről döntöttek a július végén tartott kormányülésen. A szakszervezetek szerint viszont ennek két-két és félszeresére lenne szükség, ahhoz, hogy a közszolgálati sztrájkbizottsággal év elején megállapodott 6 százalék teljesüljön. Legnagyobb gond az önkormányzati szférában, azon belül is a közoktatás és az egészségügy területén jelentkezik. A munkavállalói oldal és az önkormányzati szövetségek egyöntetűen úgy foglaltak állást, a korábbi béralku alapján nem tartják elegendőnek az elhatározott összeget.


    A kormány a július 28-án 9,7 milliárd forint biztosításáról döntött a közszféra számára – jelentette be Gál J. Zoltán, akkor még hivatalban lévő kormányszóvivő a kormányülést követő sajtótájékoztatón.
    A KSH adatai szerint a havi rendszerességgel kifizetett bruttó átlagkereset az év első öt hónapjában 7,3 százalékkal nőtt a közszférában – állapította meg a kabinet. „Tény azonban, hogy az átlag mögött különbségek mutatkoznak az egyes szakmák, illetve a központi, helyi, illetve társadalombiztosítási fenntartók között, ezért újabb intézkedéseket tett a kormány a közszférában dolgozók idei 6 százalékos béremelkedésének megvalósítása érdekében” – fogalmazott Gál J. Zoltán.


    Az exszóvivő szerint 90 milliárd van az önkormányzatoknál


    Gál J. Zoltán kiemelte: a 2003. júliusi, átlagosan 12 százalékos köztisztviselői illetményemelés fele, azaz hat százalék idén érvényesül. Hasonló a helyzet a helyi rendvédelmi szerveknél a 2003. július 1-jén elfogadott 6, illetve 8 százalékos illetmény-kiegészítés felével, valamint a bírák és ügyészek két lépcsőben végrehajtott 50 százalékos illetménynövekedésének is egy jelentős részével. Közölte: 2004. január 1-jétől is hatályba lépett néhány intézkedés, ilyen a helyi rendvédelmi szerveknél az illetmény-kiegészítés növelése 4, illetve 7 százalékkal, a veszélyes tűzoltói beosztás pótlékának duplájára emelése, illetve a honvédségnél az illetmények átlagosan 6 százalékos növelése, az ágazati megállapodás alapján.
    Az idei költségvetési törvényben is több intézkedés szerepel – hangoztatta az akkori szóvivő , ilyen például annak a 90 milliárd forintnak a biztosítása, amit a központi önkormányzati és társadalombiztosítási fenntartók kapnak az idei béremelés megvalósítására - fogalmazott. Szintén ide tartozik a közoktatásban dolgozók kiemelt munkavégzéséért járó pótlék, a közalkalmazotti pótlék alap július 1-jétől történő 6,4 százalékos emelése, illetve az egészségügyi dolgozók munkaidejének újraszabályozására 7,5 milliárd forint biztosítása.
    Mindezen túlmenően az elmúlt hetekben is történtek további intézkedések: 2,2 milliárd forintot biztosított a kormány a tartalék terhére a területi és országos hatáskörrel rendelkező rendvédelmi dolgozók illetmény-kiegészítésének 5 százalékos emelésére. A az ex-kormányszóvivő azt is megjegyezte: az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő önkormányzatok számára megítélt, illetve rendelkezésre álló támogatás túlnyomórészt a bérek 6,5-6 százalékos növelésének megvalósítását segíti elő, ami összességében 15, illetve 5 milliárd forintot jelent.
    A július végi döntés értelmében, a tartalékkeret terhére biztosított 9,7 milliárd forint a következőképpen oszlik meg. Először is az önkormányzati fenntartású intézményekben - például az oktatási intézményekben, a szociális vagy a kulturális területen - dolgozók esetében a költségvetési törvényben szereplő 4 százalékon felül 1 százalékos béremelés forrásának pótlólagos biztosítását döntötte el a kormány a helyi önkormányzatok számára. Ennek összege 6,5 milliárd forint. Mint azonban később kiderült, ezt csak azok az önkormányzatok kapják meg, akik a béremelés fedezetéül maguk is hozzátesznek további egy százalékot. Emellett ebből fedezik a tudományos kutatásban, valamint a rendvédelem és a büntetés-végrehajtás területén dolgozó közalkalmazottak 6 százalékos illetményemelése mintegy felének pótlólagos biztosítását, amelynek összege 1,4 milliárd forint. Végül 1,8 milliárd forint pótlólagos támogatást nyújt a kormány az egészségügyben dolgozók bérének emelésére.


    Szükséges, de nem elégséges


    „A kormány július végén bejelentett beavatkozása szükséges, de nem elégséges”- nyilatkozott érdeklődésünkre Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, aki szerint minimum az elhatározott 9,7 milliárd forintnak a két-két és félszeresére lenne szükség.
    Ha csak az egészségügyet vesszük, a jelzett egyszázalékos béremelkedés négymilliárd forintos kiegészítést igényelne. Ezzel szemben az 1,8 milliárd fél százalékra sem elegendő – mutatott rá a szakszervezeti vezető. De ha hozzávesszük a túlóra díjak emelésére fordított 7,5 milliárdot, akkor 9,3 milliárd forint állna szemben a szükséges 24 milliárddal, ráadásul ez csak az egészségügyi dolgozók egyharmadát érinti.


    Sürgetik a központi bér- és létszámgazdálkodást


    Ugyanez a helyzet az önkormányzatoknál is – emelte ki Szabó Endre. A kormány azt állítja, hogy négy százaléknyi emelés fedezete eleve benne van a költségvetésben, ám ezt az önkormányzatok erőteljesen vitatják. „A valóság az, hogy ez több mint egy évtizedes vita az önkormányzatok és a mindenkori kormány között, mert a finanszírozási rendszer nem világos” – szögezte le. Az önkormányzatok ugyanis tudvalevően normatívákban kapják a pénzüket, amelyen belül nincs megjelölve, hogy mekkora rész jut a bérre, mekkora dologi kiadásokra. ”Ezért évek óta sürgetjük, hogy teremtsünk tiszta viszonyokat a bérfinanszírozásban: a központi büdzsé vállalja a bérfinanszírozást. természetesen a létszámgazdálkodással együtt.” Ehhez persze kétharmados törvényeket kellene módosítani, ezért egyelőre nincs rá remény, hogy egy ilyen módosítás átmenjen a Parlamenten, de hosszútávon nem tartotta ezt utópiának a szakszervezeti vezető. (A kormányszóvivő által említett 90 milliárd forint hallatán, amit a központi önkormányzati és társadalombiztosítási fenntartók kaptak volna ugyanolyan értetlenül állt, mint Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára. A társadalombiztosítás esetében végképp nem tud semmilyen költségvetésben garantált összegről.)
    Hozzátette: egyébként ugyanilyen vita folyik a felsőoktatásban és a kutatási szférában is. Eddig csupán a rendvédelmi területen a központi és a területi szervek egyenruhásainak bére rendeződött megnyugtatóan.


    „A polgármesterek nem sztrájkolhatnak”


    „Az önkormányzati szférában nem fog teljes körűen teljesüni a hatszázalékos béremelés, tekintettel arra, hogy az idei költségvetésben nem szerepelt a béremelés fedezete.” – állítja Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára is. „A kormány februárban úgy állt fel a sztrájkbizottsággal történt tárgyalásokról, hogy kötelezettséget vállalt: az év második felében megteremti a 6 százalékos béremelés fedezetét. Ezzel szemben most megint az a helyzet, hogy az önkormányzatoknak kellene elővarázsolni a fedezetet, amire semmi reális esély nincs.” A július végi kormánydöntés előtt az önkormányzati oldallal is tárgyalt a kormány, ám az önkormányzati szövetségeknek az volt az egyöntetű álláspontja, hogy az elképzeléseket nem tudják elfogadni.
    Kérdésünkre, hogy milyen lépéseket terveznek, Zongor Gábor kifejtette:„A munkavállalói oldal kezében van egy lehetőség, a sztrájk. Az önkormányzati oldalnak kevésbé vannak eszközei, mert a képviselő-testületek, polgármesterek nem igazán tudnak sztrájkolni; mi megpróbálunk tovább tárgyalni, köztük a jövő évi költségvetésről is.”
    Hogy a munkavállalói oldal sztrájkol-e, még nem dőlt el. Július utolsó hetében – a kormánydöntés előtt - az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) szintén úgy foglalt állást, hogy a kormány próbáljon meg további forrásokra fedezetet teremteni. Ez azonban egyelőre nem történt meg. Így szeptemberben mindenképp összeül a közszolgálati sztrájkbizottság, hogy áttekintse a helyzetet, és döntsön a további lépésekről – tudatta Szabó Endre. A jelenlegi feltételek mellett ugyanis nem írják alá az újabb megállapodást a kormánnyal az idei keresetemelés megvalósításáról.


    Jövőre két százalék


    Előző lapszámunkban nyilatkozva a SZEF-elnök különös hangsúlyt helyezett arra, hogy a béremelések bekerüljenek a közalkalmazotti bértáblába. Mint Szabó elmondta, ettől a kormány a legutóbbi OKÉT-ülésen is elzárkózott, ám nem becsülendő le, hogy határozott ígéretet tett arra: január elsejétől ez megtörténik, azaz törvényi szankcionálás útján kényszerítik ki a béremeléseket.
    A következő évről szólva Szabó Endre elmondta: a kormány 4,5 százalékra tervezett infláció mellett 6,5 százalékos emelésben gondolkodik, azaz 2 százalékkal növekednének a reálbérek. Miután azonban 4-4,5 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani, ez a két százalék is vita tárgya lesz – fogalmazott, hozzátéve: az viszont teljességgel elfogadhatatlan, hogy a köztisztviselők esetében ezt a 6,5 százalékos növekedést a mai terv szerint ki kell gazdálkodni, azaz ebben a szférában jelentős - a tavalyi hétezer fős létszámcsökkentéshez hasonló mértékű - létszámleépítést tervez a kormány. De még az is vita tárgya lesz, hogy a közalkalmazottak esetében is csak 5 százalékot biztosítana a központi költségvetés, hisz nagy kérdés például, hogy ápolóhiány közepette, kit lehet elbocsátani az egészségügyből, vagy tanév közepén a közoktatásból.
    A pedagógusok augusztus végén tekintik át a helyzetet, és döntenek a további lépésekről – tudtuk meg Varga Lászlótól, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökétől. Álláspontja szerint a jövő évi 6,5 százalékos béremelkedés csak abban az esetben fogadható el, ha az az ideivel együtt beépül a bértáblába.
    Látni kell emellett azt is, hogyan alakulnak az adó- és járulékszabályozások. Felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusok béremelését motiváló egy százalékos központi hozzájárulás azt jelenti, hogy azok az önkormányzatok, amelyek már végrehajtották, vagy a jövőben végre kívánják hajtani a hatszázalékos emelést, kapnak egy százaléknyi támogatást ehhez. Ez azonban a fenntartók többségének nem jelent megoldást és épp a leghátrányosabb települések számára nem valódi segítség.



     






    A szavazás szünetel











    A portál az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült.