Alkoss! - diákpályázat
csetelni akarok!!!!

 
  •  
  • Letölthető űrlapok
  •  
  • Rendeletek
  •  
  • Testületi ülések
  •  
  • Üvegzseb

     

     

     
    5/2010. (II.17.) AZ ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
    22/2009. (XII.1.) AZ IDEGENFORGALMI ADÓRÓL
    21/2009. (XII.1.) EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ GÉPEK, SZOLGÁLTATÁSOK, HELYISÉGEK ÉS TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSÁNAK DÍJÁRÓL
    16/2009. (XII.1.) AZ ÁTMENETI GAZDÁLKODÁSRÓL
    13/2006. (VII.12.) A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL (egységes)

     
    Ingatlan
    Jármű
    Műszaki cikk
    Állás
    Állat

     
    "Kiút a mélyszegénységből" Integrációs felzárkóztató program a sarkadi kistérségben. TÁMOP-5.1.3-09/2-2010-0028 project záró videó
    "Kiút a mélyszegénységből" Integrációs felzárkóztató program a sarkadi kistérségben. TÁMOP-5.1.3-09/2-2010-0028 Fotók
    Vendégházak
    Drótfonó
    Varroda








    Aktatologatás helyett: távmunka

    A foglalkoztatási tárca is támogatja az otthoni munkahelyek létesítését



    Az államigazgatás ma úttörő szerepet vállal az elektronikus ügyintézés fejlesztésében. Vagy inkább „faltörő kosról” kellene beszélni? Hiszen a magyar bürokrácia védőbástyái nem omlanak le olyan könnyedén, mint egykor Jerikó falai a harsonaszóra. Pedig a regionális, kistérségi szemlélettel egyre kevésbé férnek össze a hagyományos ügyintézési formák.


    Az aktatologatásnak még népes a tábora, s nem kevésbé népes a tábornoki kara. E főtisztviselők a tradicionális államszervezési modell rabjaiként, hivatalból ragaszkodnak a régi formulákhoz. S mondani sem kell, úgy vélik, személyes érdekeiket, hivatali előmenetelüket is az szolgálná jobban, ha a közszolgákat, az önkormányzat „bürokratáit” a munkajog egy fedél alá terelné.


    Akta kontra internet

    A régiók, az alakuló többcélú kistérségi társulások munkaszervezetei már most szétfeszítették a megcsontosodott adminisztratív kereteket. A kistérségek számára is reális alternatívát kínál, új távlatokat nyithat a távmunka – amely Magyarországon egyelőre még gyerekcipőben jár. Országszerte sajátos kettőslátás mellett zajlik ma a közigazgatás átalakítása.
    Az egyik tábor az ügyfélbarát, elektronikus (táv)ügyintézés fejlesztésére esküszik, amelyre máris milliárdokat áldoz. Mások – gyakran a politikai önmegvalósítás jegyében – figyelmeztetnek: ne öntsük ki a fürdővízzel a „gyereket”, s a polgármesteri hivatal mellé úton-útfélen új, reprezentatív okmányirodákat építtetnek.
    Félő, hogy a döcögős államreform tétova aranyközépút-keresésének árát az illetékesek ismét az adózó polgárokkal fizettetik meg.
    A lakosság hatósági ügyei elektronikus intézését csak előzetes regisztráció után kezdeményezheti – szól a területet szabályozni kívánó törvénytervezet. A demokratikus arcélű kistérségi társulások szerveződő hivatalaiban azonban az elektronikus ügyintézés kondícióinak azonnali megteremtése nem fakultatív program, hanem az állam elemi kötelessége.
    Igaz, az ügyfélbarát ügyintézés biztosítása csak az érem egyik oldala. A pult másik oldalán is meg kell teremteni a megfelelő (munka)feltételeket. S ez nem pusztán pénzügyi kérdés.


    Bürokraták egy fedél alatt

    Dekoncentrált bürokratákat! – adhatnák ki a jelszót a hatalomkoncentráció ellenzői.
    Ám – komolyra fordítva a szót – valóban reális a veszélye annak, hogy a  kistérségi bürokrácia is fokozatosan elidegenedik a társulást alkotó települések helyi lakosságától (választópolgáraitól), amennyiben a jogilag szuverén önkormányzatok ügyeit olyan előadók intézik, akiknek nincs, vagy mind kisebb a személyes kötődésük a társulási tanács tagjait delegáló községekhez.

    Ha a kistérségi társulási tanácsok prominensei körében, a testületbe delegált polgármesterek között nem nyer „polgárjogot” a távmunkavégzés gondolata, a jelenleg még gyenge lábon álló regionális szervezetek társadalompolitikai legitimitása is könnyen veszélybe kerül.
    Az e-kormányzás ágazati menedzselése a Belügyminisztérium feladata. S az eddigi kormányzati kezdeményezések egyértelműen jelzik: nem terhes kötelességnek, hanem komoly szakmai kihívásnak tekinti ezt a szaktárca.
    Tóth Zoltán közigazgatási államtitkár a modern közigazgatás híve, s a megvalósítása felé tett jelentős lépésként értékelte a Közigazgatási Szervek Egységes Iratkezelésének Szabályozásával (KEIR) kapcsolatos projektet. S az sem nem véletlen, hogy a megújuló közigazgatási eljárási törvény tervezete önálló fejezetet szentel az elektronikus ügyintézésnek és hatósági szolgáltatásnak.

    A hagyományos ügyintézési modellben az ügyfél személyes megjelenése általában elengedhetetlen. De ha az elektronikus ügyintézés a felek fizikai értelemben vett távolléte mellett zajlik, joggal merül föl a kérdés: mi szükség az ügyintézők „centralizálására”, egy fedél alá terelésére?
    Egy-egy települési önkormányzat esetében talán ez könnyebben megoldható, de nem sok józan érv szól a mellett, hogy egy kistérségi székhely település önkormányzati hivatalának dolgozói feltétlenül „bejárók” legyenek.
    A távmunka révén viszont a térségi központokban továbbra is érvényesülhetnek a specializáció követelményei, miközben csökkenek a költségek. S a társadalompolitikai hozadék sem közömbös: a társult aprófalvak népe sem érezné majd úgy, hogy a városi bürokraták róluk, de a fejük fölött döntenek… 

    A papírlapú ügyintézés azonban még nem kapitulált az e-kormányzás előtt.  Ehhez a technikai és a humán feltételek az önkormányzatoknál sem adottak. Az idősebb korosztályoknak egyébként sem mindennapi kenyere az internet… S tegyük hozzá: az új, elektronikus eljárási rend mellett is jól jöhet egy-egy elektronikus űrlap kitöltésénél, ha a távmunkában jártas kistérségi ügyintézőhöz fordulhatnak a falubeliek…


    Induló tőke a munkaügyi tárcától

    A foglalkoztatási tárca nemrég közzétett pályázata a távmunka további elterjesztésére ösztönöz. Zászlajára tűzte a munkakultúra korszerűsítését, a rugalmas foglalkoztatási formák fejlesztését. Az új módszer, a vállalkozások versenyképességének javítása mellett, a közigazgatási reform keretében történő munkahelyek megőrzését is segítheti. E pályázat elsődleges címzettjei a belföldi székhelyű jogi személyek, gazdasági társaságok (jogi személyiséggel és jogi személyiség nélkül), jogi személyiséggel rendelkező egyesülések és az egyéni vállalkozások. Ám a támogatható pályázói körbe tartoznak az önkormányzatok is. A pályázat elbírálása során pedig előnyben részesülnek azok, akik a preferált munkavállalói körbe tartozók foglalkoztatását vállalják. S a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű térségben működő kistérségi társulások vonzáskörzetében bizonyára vannak regisztrált munkanélküliek, pályakezdők, fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, gyermeküket egyedül nevelők, vagy idős személyt ellátók,  roma származásúak, 45 éven felüliek…


    Előnyök és félelmek

    A vissza nem térítendő támogatás minden létrehozott távmunkás munkahely esetében hat hónapig maximálisan bruttó 53 000 forint és járulékainak összege, azaz támogatott munkahelyenként 440 ezer forint. E közel félmilliós summa csak afféle induló tőke, de ahhoz hozzájárulhat, hogy a távmunka a kistérségek számára is kézzel fogható közelségbe kerüljön.
    Dr. Ficzere Lajos, az Európai Jogakadémia elnöke lapunknak elmondta, egyetért azzal, hogy a távmunkában rejlő lehetőséggel az önkormányzatok is fokozottan éljenek. A témában átfogó, s a jelenleginél mindenképpen részletesebb munkajogi szabályozásra lenne szükség – hangsúlyozta a szakember –, mivel a távmunka olyan sajátos munkavégzési lehetőség, amelyet a munkavállaló a hagyományos értelemben vett munkahelytől távol, leggyakrabban otthon végez.

    Bár a távmunka gyakoriságáról ma még Magyarországon csak erős túlzással lehet beszélni. Mint az Európai Jogakadémia és a NeGRAL Kft. közreműködésével készült távmunkaprojektből is kitűnik: a távmunkavégzésben sereghajtók vagyunk. Az otthoni munkavégzés aránya Európában Dániában a legmagasabb, 29 százalék körül mozog. Amíg Hollandiában 10, Belgium 8 százalékos elterjedtségről beszélnek, hazánk jó, ha egyszázalékos „elterjedtséggel” büszkélkedhet. Holott a KSH adatai szerint ma már minden harmadik foglalkoztatott számítógépen dolgozik.
    A távmunka alkalmazásának elsődleges mozgatórugója a költséghatékonyság. S lehet-e fontosabb szempont a 2005. évi önkormányzati büdzsé tervezése közben? Amikor a települési önkormányzatok – e 3200 kis köztársaság – terjedelmes apparátusi létszámának megnyirbálása is a politika napirendjére került.
    A távmunka mellett szól egyebek közt a nagyfokú mobilitás, a csökkenő munkahelyi stressz, a versenyelőny a munkaerőpiacon, s a munkába járási idő és költség „megspórolása” is. Ellene felhozzák az izoláció veszélyét, a munkahelyi kapcsolatok leépülését, a jogi, munkaügyi bizonytalanságot s a csökkenő karrierlehetőséget. De bizonyára sok önkormányzati bürokrata is lemondana a szamárlétráról, a nagyobb munkavállalói szabadságért cserében. 
    A munkaadók valós „félelmei” között említhető a hagyományos bürokratikus  szervezeti formák lazulása, a távmunkások feletti munkahelyi kontroll elvesztése. E hátrányok azonban gondosabb szakmai menedzseléssel, valamint jogalkotással, átgondolt adópolitikával mérsékelhetők vagy kiküszöbölhetők.
    Összességében tehát a távmunka javára billen az önkormányzati mérleg nyelve.


    Szabályozott távmunka


    A néhány hónapja elfogadott foglalkoztatási törvénycsomaggal szabályozták a gyakorlatban már régóta működő távmunkát. Az otthoni munkavégzés jogi kereteit ezentúl a Munka Törvénykönyve rögzíti.
    A távmunkavállalót így definiálja a törvény: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.
    A Munka Törvénykönyvben meghatározott tartalmi elemek mellett a munkaszerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a munkavállaló távmunkás lesz, a munkáltató és a távmunkás közötti kapcsolattartás feltételeit, valamint a távmunkavégzéssel összefüggésben a munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerülő költségek elszámolásának módját.
    Hacsak a felek erről eltérően nem állapodnak meg, a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja. A felek abban is megállapodhatnak írásban, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkás által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.






    A szavazás szünetel











    A portál az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült.