Kötelező-e ingyenesen hozzáférhetővé tenni a törvényeket, az alacsonyabb szintű jogszabályokat, az önkormányzati rendeleteket az interneten? – tették fel a kérdést azon a konferencián, amelyet a nemrégiben alakult információs jogokat védő Infomediátor Iroda szervezett neves jogászok részvételével.
Az európai uniós csatlakozással olyan mennyiségű joganyag zúdult Magyarországra, ami papír alapon már kezelhetetlen. Százezer oldalnyi jogszabályt kellene közlönyben kiadni, s ez nyilvánvaló képtelenség, ráadásul e papírtengerben az eligazodás is majdnem lehetetlen lenne. Tudomásul kell hát venni, hogy az egyre dagadó hazai és uniós joganyag hovatovább csak elektronikus formátumban kezelhető. Ez a jövő, ami elől nem lehet kitérni.
Probléma azonban akad bőven, még akkor is, ha tudomásul vesszük ezt a tendenciát. Az egyik mindjárt az, hogy kötelessége-e finanszírozni az államnak, az önkormányzatoknak az ingyenes internetes hozzáférést a polgárokat érintő jog-anyaghoz? Jelenleg ugyanis Magyarországon a világ-hálón keresztül csak rendkívül korlátozott mértékben férhetünk ezekhez hozzá.
Dr. Mayer Erika, az Infomediátor Iroda vezetője egyértelmű álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Eszerint az államnak alkotmányos kötelezettsége, az állampolgároknak pedig alapvető joguk, hogy a jogszabályok ingyenesen hozzáférhetők legyenek. Ezért a köz-vagyon részét képező, adóforintokból megalkotott jog-szabályokat, továbbá a bírói gyakorlatot tükröző bíró-sági határozatokat elektronikus formában az interneten közzé kell tenni. A jogszabályok a módosításokkal egységes szerkezetben, a hozzájuk kapcsolódó bírósági határozatokkal együtt, a felhasználók számára könynyen hozzáférhető és kezelhető módon mindenki számára ingyenesek és szabadon felhasználhatók lehessenek.. Ezt a jogot ugyan senki nem vitatta, de például Halmai Gábor alkotmányjogász azt az álláspontot képviselte, hogy az ingyenesség nem vezethető le az Alkotmányból. Persze ettől még szolgáltathat ingyen az állam – tette hozzá. Majtényi László egykori adatvédelmi ombudsman szerint az internetes közzététel nem pótol-hatja a papír alapú megjelentetést, hiszen Magyarországon jó ha a lakosság egy ötöde mozog otthonosan az interneten. Így egy jog megadásával, egyúttal sokak jogát sértenénk, akik gyakorlatilag nem férnének hozzá a világhálón tárolt információkhoz. Áthidaló megoldás-ként vetődött fel olyan segítő szakemberek alkalmazása, akik kalauzolnák az interneten a jogkereső állam-polgárokat. Majtényi szerint az önkormányzatoknak is érdekük, hogy elektronikus formában is hozzáférhetővé váljanak rendeleteik, mert a munka során egyúttal rendbe is teszik az esetleg eddig mostohán kezelt jog-anyagot. Az igazi megoldást a vita résztvevői az elektronikus információ szabadságról szóló, koncepcionálisan már előkészületben lévő törvénytől várják.
Mit csinál az Infomediátor?
Magyarországon idén tavasszal kezdte meg működését az informatikai eszközöket használók és felhasználók jogait és érdekeit vigyázó INFOMEDIÁTOR Iroda, amelyhez a következő problémákkal lehet fordulni: Hardver, szoftver; információs társadalmi szolgáltatások; ellenszolgáltatás nélkül ingyenesen nyújtott, az Alkotmány által biztosított véleménynyilvánítás szabadsága körébe eső szolgáltatás; biztonság; jogsértések.
Az infomediátor tehát mindazon méltánytalansággal foglalkozik, amely bármely természetes vagy jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot valamely informatikai szolgáltatás felhasználóinak minőségében ér. Az infomediátorhoz interneten keresztül lehet panaszokat benyújtani. (Webcím a lap alján.) Az iroda tanácsokat ad, közvetít a vitatkozó felek között, és ha kell, hatósági eljárást is kezdeményez.
