Alkoss! - diákpályázat
csetelni akarok!!!!

 
  •  
  • Letölthető űrlapok
  •  
  • Rendeletek
  •  
  • Testületi ülések
  •  
  • Üvegzseb

     

     

     
    5/2010. (II.17.) AZ ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
    22/2009. (XII.1.) AZ IDEGENFORGALMI ADÓRÓL
    21/2009. (XII.1.) EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ GÉPEK, SZOLGÁLTATÁSOK, HELYISÉGEK ÉS TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSÁNAK DÍJÁRÓL
    16/2009. (XII.1.) AZ ÁTMENETI GAZDÁLKODÁSRÓL
    13/2006. (VII.12.) A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI III. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL (egységes)

     
    Ingatlan
    Jármű
    Műszaki cikk
    Állás
    Állat

     
    "Kiút a mélyszegénységből" Integrációs felzárkóztató program a sarkadi kistérségben. TÁMOP-5.1.3-09/2-2010-0028 project záró videó
    "Kiút a mélyszegénységből" Integrációs felzárkóztató program a sarkadi kistérségben. TÁMOP-5.1.3-09/2-2010-0028 Fotók
    Vendégházak
    Drótfonó
    Varroda








    Sztrájksorozatot hirdet az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében az MKKSZ

    Sztrájksorozatot hirdet az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében a jövő év első három hónapjára a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), amennyiben nem születik megegyezés az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén a béremelés ügyében - jelentette be a szakszervezet elnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.





    Boros Péterné, az MKKSZ elnöke és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke az OKÉT szerdai ülését megelőzően, a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt arról beszélt újságíróknak, az önkormányzatokat sorra hagyják el a diplomás munkavállalók a megélhetéshez sem elegendő, megalázóan alacsony bérek miatt, a szakemberhiány miatt az önkormányzatok nem tudják ellátni a törvényben rájuk ruházott feladatokat.

    Mint mondta, a szakemberhiány a demokrácia alapintézményeit veszélyezteti, a szerdai érdekegyeztetésen ezért ígéretet várnak a kormánytól, hogy rendezi annak a mintegy 700 ezer önkormányzati dolgozóknak a bérét, akik már tíz éve nem kaptak béremelést.

    Hozzátette: ezért az OKÉT ülésén felvetik a 245 ezer forintos diplomás minimálbér bevezetését, ha erre nem kapnak választ az ülésen, több lépésben sztrájkolnak jövő év elején, először január 12-én és 15-én, ennek eredménytelen eltelte esetén február 15-19. között, és ha ez is eredménytelenül telik el, akkor március 7-10. között.

    Megjegyezte: az önkormányzati tisztviselők keresetének növelése - illetve az ehhez szükséges 30-40 milliárd forint - nem lehet pénz kérdése, amikor az ország költségvetése 20 ezer milliárd forintos.

    Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a sajttájékoztatón arról beszélt, az OKÉT ülésén felvetik az érdekegyeztetés rendszerének átalakítását. Mint mondta, jelenleg bizonyos esetekben - amikor a versenyszféra érdekegyeztetési fóruma tárgyal például a minimálbérről, garantált bérminimumról - akkor a közszféra 690 ezer munkavállalója kimarad az érdekegyeztetésből.

    Ezért egy egységes érdekegyeztetési rendszert kezdeményeznek, hogy az OKÉT és a versenyszféra érdekegyeztető fóruma felett jöjjön létre egy új, közös érdekegyeztetési fórum, amely azokkal a kérdésekkel foglalkozik, ami a versenyszférát és a közszolgálatot is érinti.

    Földiák András kifogásolta, hogy bár az OKÉT alapszabálya szerint az ülések nyilvánosak, arra rendszeresen nem küld meghívót az OKÉT titkársága, és a sajtót sem engedik be az ülésre.

    Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke szerint a szerdai OKÉT-tárgyalás fontos eleme, hogy a bérkompenzációból kimaradtak is megkapják a kompenzációt, visszamenőleg.

    Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnöke arról beszélt, 2017 végén nincs Magyarországon érdemi párbeszéd a magyar állam, mint munkáltató és a magyar állam munkavállalói között. Megjegyezte: a kormány szétverte a korábbi átlátható bérezési rendszert, és különböző pótlékokkal, életpálya-modellekkel teszi átláthatatlanná a bérezést.

    Miközben a versenyszférát a kormány a minimálbérrel és garantált bérminimummal folyamatosan arra presszionálja, hogy minél feljebb húzza a béreket, közben  a magyar állam, mint munkáltató ennek a töredékét sem teszi meg az általa foglalkoztatottak bérhelyzetének tisztázásáért - hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.

    MTI






    A szavazás szünetel











    A portál az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült.